Rablás, betörés, kifosztás

Rablás, betörés, kifosztás… a köznyelv szinte szinonimaként használja ezeket a szavakat, jogi értelemben azonban igencsak eltérő jelentést hordoznak. Egy rövid kis fogalommagyarázattal segítünk eligazodni.

Bűncselekmény: Olyan társadalomra veszélyes cselekmény, vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Rablás: Idegen tárgy eltulajdonítása oly módon, hogy eközben az elkövető erőszakot vagy élet és testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz. Rablásnak minősül az is, ha az elkövető a sértettet öntudatlan vagy védekezni képtelen állapotba hozza, majd ezt követően tulajdonítja el értékeit.

Betörés: Illegális behatolásos bűncselekmény vagy lopás elkövetésére alkalmazott behatolás, ahol nem alkalmaznak erőszakot.

Kifosztás: abban az esetben beszélhetünk kifosztásról, ha valaki magatehetetlen embertől tulajdonítja el annak értéket. Ebben az esetben a sértett semmilyen módon nem áll ellen.

Jogos védelmi helyzet: Saját, más személyek vagy közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető támadás elhárítása. Jogos védelmi helyzet esetén három körülményt kell megvizsgálni:
Éjszaka történt-e a támadás?
Csoportosan történt-e?
Fegyverrel felszerelkezve támadott-e a bűnelkövető?

Csoportos támadásnak 3 vagy annál több fő által együttesen elkövetett támadás minősül.

Fegyveres támadásnak az számít, ha lőfegyvert vagy robbanóanyagot használ az elkövető, ha bármilyen más, az élet kioltására alkalmas eszköz van a támadónál (pl. baseballütő, balta, kés stb.) azt felfegyverkezésnek hívjuk.

Nagyon fontos, hogy a jogos védelmi helyzet csak arányos és a támadással egyidejű lehet, tehát csak a közvetlenül fenyegető támadás hárítható el így, és a védekezés nem okozhat nagyobb sérülést, mint amit feltehetően a támadó okozna neked. Tehát, ha valaki el akarja lopni a pénztárcádat nem érdemes baltával támadni rá, de egy jobb egyenes még belefér. Hozzá kell tenni azonban, hogy ha a támadó éjszaka tör az életedre, és te ijedtedben nem jól méred fel a helyzetet, emiatt pedig nagyobb sérülést okozol neki, mint amilyet ő okozhatott volna neked, valószínűleg akkor is fel fog menteni a bíróság.
A jogos védelem témakörébe tartozik az elővigyázatosság is, de itt sem veszélyeztethetsz emberéletet, tehát például nem vezethetsz áramot a kerítésbe, de szögesdrótot nyugodtan kifeszíthetsz fölé. Ha a betörőt megsebesíti a szögesdrót, a tulajdonos a jogos védelmi helyzetre hivatkozva nem büntethető.

Egy nyugodtnak induló nyári délelőttön egy vidéki kiskocsmába álarcos, fegyveres férfi lépett be. Lőfegyverét a pult mögött álló tulajdonosra szegezte, erőteljes hangon tétlenségre szólította fel az ott fröccsöző néhány öreget is, majd a bevételt követelte. A rémült kocsmáros néhány másodperc alatt a felé dobott zsákba tette a kassza tartalmát, mellyel aztán a rabló azonnal kereket oldott. Az ijedtéből felocsúdott tulajdonosnak eszébe jutott, hogy a kocsijában van a vadászatra engedélyeztetett fegyvere. Kirohant érte, a futva távolodó rablóra szegezte, és rálőtt. A rabló a lövésektől könnyebb sérülést szenvedett, nem tudott tovább menekülni, így a közben riasztott rendőrök könnyen letartóztathatták. Aznap azonban nemcsak egy letartóztatás történt: a kocsma tulajdonosának csuklóján annak ellenére is csattant a bilincs, hogy talán nélküle elmenekült volna a rabló. De miért is? A tulajdonos nem volt jogos védelmi helyzetben, hiszen fényes nappal, nem csoportosan próbálták kirabolni, sőt már a menekülőre rablóra lőtt rá, aki ekkor már nem jelentett közvetlen veszélyt a biztonságára. Ha a tulajdonos tisztában lett volna a jogos védelmi helyzet pontos fogalmával, talán nem veszi kezébe az irányítást, ezzel pedig elkerülhette volna az ellen indított eljárást.